Szegény spakliblog,
jó sok szünetet tartottam, mert idén nyáron ki kellett hagynom az ásatási szezont.
Közben felvettek egyetemre, jelenleg régészet-művészettörténet tanuló vagyok. Mivel megvan a régészeti technikus szakképzésről a bizonyítványom, az első év tantárgyait nem kell megcsinálnom újra, így felvehettem egy történelem tantárgyat is a "Historical Controversy"-t azaz a történelmi vitákat.
Művészettörténetből tanulunk katalógusba való képismertetőt írni, van ikonográfia tantárgy, művészettörténet különböző korokon át, alkotáselemzés, kritika.
Történelemből a Holocaust témakört vizsgáljuk különböző történészek szemszögéből, mint például Goldhagen és Browning.
Nagyon élvezem az óráimat és a sok otthoni munkát is.
Közben szeretnék megpályázni pár nyári ásatási ösztöndíjat, többek között németországi, olaszországi, szlovákiai vagy romániai csapatokhoz lehet jelentkezni. Sajnos magyarországit nem találtam.
A spakliblogot nem szeretném hanyagolni, remélem jövőre ismét sok ásatáson dolgozhatok majd, illetve remélem, hogy érdekeli az olvasókat a történelem és a művészettörténet is, mert ezekről is szívesen beszámolnék a jövőben.
Így rajzolunk mi
Ha valaki felnyit egy régészeti lelőhelyről szóló könyvet, nemcsak fotókat talál benne, hanem a régészeti leletek fekete körvonalú rajzát is. Ez az ábra jobban láthatóvá, érthetővé teszi az adott leletet, könnyebb összehasonlítani, sorba rakni ezeket és ilyenek a rekonstrukciós rajzok is.
Most leírom mi hogyan tanultuk ezt.
Eszközkészlet:
ceruzák (2H keménységű - ezekkel pontosabban lehet rajzolni, és nem maszatolódnak),
jó minőségű radír,
szike (ha elrontod a tollal átrajzolást ezzel még kivakarhatod a pauszpapírról),
hegyező,
egy hosszú vonalzó (lehetőleg olyan aminek az éle meg van emelve, hogy ne maszatolja el a készülő rajzot),
szögmérő,
derékszögű és egyéb vonalzók,
mérőkörzők,

formamásoló,
körző,
egy nagy fakocka (az agyagedények rajzolásához),
nagyító,
festőszalag (az a ragasztószalag amit falfestésnél használunk, hogy letakarjuk vele a nem befestendő területet),
milliméterpapír a táblához,
papuszpapír,
fehér fénymásolópapír,
és talán a legfontosabb:
Rotrint Isograph vagy Rapidograpf tollkészlet ( 0.5, 0.35, 0.25 - ös méretekben) vagy hasonló tollkészlet.
Egy kisebb asztali lámpa.
Hogyan kezdünk neki
A legfontosabb, hogy jó fényben dolgozzunk, mert igencsak igénybe veszi a szemet az apró részletek pontos ábrázolása.
A kis asztali lámpa az ábrázolni való lelet megvilágításához kell, ugyanis itt úgy rajzolunk, hogy az adott tárgyra fentről és balról essen rá a fény.
Első körben mindig ceruzával dolgozunk, vázlatokat készítünk, pontos mérésekkel, árnyékolással elkészítjük az ábrát, majd a legvégén jön mikor átrajzoljuk a pauszpapírra tollal.
A leletek típusai
Alapvetően öt csoportra osztjuk a leleteket az ábrázolás szempontjából:
- agyagedények,
- fémek,
- pattintott kőszerszámok,
- szerves anyagok (fa, bőr, csont),
- kő tárgyak.
Hát ennyit bevezetésnek. Folytatás következik. :)
Régészeti rajzolás
Az elmúlt harmadévben iparrégészetet tanultunk, aminek a végén szép esszét sikerült leadnom a vízimalmokról. Mivel sajnos a szószám korlátozva volt ezért leginkább a meghajtásukról tudtam csak írni, pedig az őrlőszerkezeteket is szerettem volna belevenni. A tanárom viszont külön kiemelte az értékelésben, hogy tetszett neki a sok Anglián kívüli példa.
A jelenlegi harmadév főképp gyakorlati munkát jelent, régészeti ábrázolásról lévén szó.
Eddig sorra végigvettük a különböző alapanyagú leletek ábrázolásait, elsőként cserépedények majd pattintott kőszerszámok, fémek és természetes anyagok úgymint fa, bőr vagy textíliák (ez utóbbiak sajnos elég kis arányban maradtak fent Sussexben, de azért tisztességesen átvettük azt a részt is, bár a gyakorlatban nem tudtuk kipróbálni).
Első fémes próbálkozásaimat láthatjátok alant:
Rozsdás ővcsat

Kulcs
Fém gomb (sajnos itt még a metszetrajz hiányzik).
Őszintén szólva ez az egyik kedvenc tantárgyam. A jövő héttől a terepen rajzolást vesszük át, abban szerencsére már szereztem egy kis gyakorlatot mikor Greggel és Johnékkal dolgozhattam nyáron különböző ásatásokon.
A következőkben leírom hogy csináljuk mi, milyen felszereléssel dolgozunk.
Nyári képek
Hát eltelt egy munkával teli nyár én meg jól elmaradtam a beszámolókkal. A mentségem annyi, hogy közbejött egy költözés és most lázas munkakeresés itt az új városban.
Az alábbi pár kép egy nagyon izgalmas próbaásatáson készült Ditchlingben. A St. Margaret templom mellett, egy jelenleg parknak használt területen öt árkot tártunk fel, ott ahol régészetileg fontos formációkat sejtettünk a föld alatt az előzetes felmérések alapján.
Két napig dolgoztunk a területen, az árkok megnyitásától, a feltáráson és rajzoláson át az árkok visszatemetéséig.
Mivel első napon elértem a padlószintet (az árkomban), ezért áttelepítettek egy másikba, ahol szintén padlót találtam. :)
Természetesen majd idebiggyesztem az elkészült régészeti beszámolót is.
Az első padlószint és az első árok.
Betonpadló a második árokban,
...jobban kibontva.
Lázas munka :)
Rajzolás.
Hát most ennyi fért bele ízelítőnek. :)
Erdei ásatás
Nagyon érdekes ásatás utolsó előtti napján dolgozhattam a héten.
Az ásatásvezető a master fokozatának záróakkordjaként dolgozott ezen, a cél az volt, hogy dátumozni tudja a dombtetőn végigfutó földsáncot. Az itt álló fák többszáz évesek, egy régi térképen pedig jól látható, hogy út volt mellette. Egy egy méter széles, öt méter hosszú árkot nyitott meg ami belevezetett a töltésbe.
A töltés lábánál valóban találtunk egy méternyi sűrűbben kövezett réteget - ez akár még az út darabja is lehet, bár mikor tisztítottam nem mertem volt egyértelműen rámondani.
A talaj nagyon agyagos volt, egy sor természetes mészkőréteget is átvágtunk, de többnyire éles "flint"-ekkel (kovakövekkel) és a körben álló fák gyökereivel kellett megbírkóznunk.
Mindeközben pedig semmit olyan konkrét tárgy nem került elő ami megkönnyítette volna a terület datálását. Se egy agyagpipa-darab a felsőbb rétegekből, se más errefelé gyakoribb lelet.
A nap utolsó részében már csákánnyal bontottuk a maradék területet, hogy az utolsó napra szintbehozzák és végül talajmintákkal fogja az ásatásvezető megoldani a datálást.
Összefoglalva nagyon kemény terep volt és kemény nap, sokat dolgoztunk, sokszor szinte erőnkön felül, de a várt eredmény elmaradt és már csak egy nap maradt az ásatás befejezésére.
Remélem ezért még sikeres lesz maga a master-disszertáció.
Régészetről - gyerekeknek
Ezen a héten két napot egy gyerekeknek szóló fesztiválon dolgozom önkéntesként. Történelmi örökség- és környezetvédelem a témája.
A régészettel több lépcsőben ismerkedhetnek meg itt az iskolások.
Ma elsőként Ian vette őket kezelésbe: tüzet gyújtottak gyufa nélkül, ismerkedtek a különböző állatbőrökkel, agyagedényt készítettek, utána spaklit kaptak a kezükbe és kipróbálhatták magát az ásást is egy reggel megnyitott kis területen (természetesen szakszerű vezénylet mellett). Mondjuk még így is sikerült jó kis tankcsapdákat ásniuk ezért "zárás után" négyen estünk neki a megnyitott ároknak, hogy legalább szintbehozzuk.
Mikor megnézték/megértették hogyan jönnek ki a tárgyak a földből, utána következett a mi (BHAS) részünk.
John és Mark sok érdekes leletet mutattak a gyerekeknek, kérdezgették tőlük, ez vajon mi lehet, arról mit gondolnak. A kicsik a marhacsontra mindig azt hitték dinoszaurusztól származik és nagyon meglepődtek mikor megtudták az igazat. Elképedtek akkor is mikor egy-egy tárgynak megtudták a valódi korát, legyen az római agyagedénydarab vagy pattintott kőszerszám.
Az én feladatom az volt, hogy bemutassam hogyan kell szétválogatni az egy zacskóból származó leleteket, mit szabad megmosni és mit nem, majd végül megkapták a fogkefét is meg a vájdlingokat hadd próbálják ki maguk.
Nagyon édesek voltak ahogy szinte egymás kezéből kapkodták ki az érdekesebb darabokat, egyik-másik gyerkőc fogkefe nélkül esett neki, könyékig a lavórban matatva.
Felhívtam a figyelmüket rá, hogyan tűnik elő az anyag valódi színe a mosáskor, úgyhogy volt olyan csapat akik azon kezdtek el versenyezni kinek hányféle szín van a cserépdarabjában.
Azután arról meséltem nekik miközben kitettük a papírra megszáradni a leleteket, hogy ez az egész olyan mint egy puzzle-játék, ahogy szépen összerakjuk a darabkákból, segít megérteni a múltat, szép lassan kiegészül a kép.
Jó volt látni, hogy érdekli őket, élvezték az ásást, a tűzgyújtást, a leletmosást is és ha nem is lesz belőlük régész, legalább lesz fogalmuk arról hogyan működik, miről is szól ez az egész.
Terepmunka
"Ha végre itt a nyár és meleg az idő" na meg vége a tanulós, könyvek fölött görnyedős időszaknak az ember lánya lehetőségeket keres, hogy ásatásokon dolgozhasson. Mivel a bizonyítványhoz elengedhetetlenül szükséges minimum 15 nap terepgyakorlat ezért az "academic advisor" szorgosan küldözgeti is nekünk a munkalehetőségeket.
Pár hete kezdődött el itt a közelünkben egy XIII. századi középkori létesítmény feltárása (kőház, csűr, kút) a Brighton és Hove Régészeti Társaság (BHAS) szervezésében és kapva kaptam az alkalmon, hogy jelentkezzek (erről tettem említést az előző bejegyzésemben is).
Most kezdek szombaton és már nagyon-nagyon várom. Sajnos fényképeket nem ígérhetek biztosra, mert eltört a gépem, de megpróbálok rendszeresen tudósítani a munkákról, a csapatról.
A tetanusz oltást már tavaly megkaptam, a spakli, térdeplőszivacs készenlétben, csakúgy mint a sapka, vízhatlan bakancs és az esőkabát is.
A régésztanonc meg a Zura
Jelentkeztem a Brightoni Régészeti Társasághoz terepmunkára, nézegetem a képeket mert szeretném tudni melyik ásatás hogy áll, milyen fázisba kell majd beszállnom ha mehetek. Életem Párja a hátam mögül figyel és azt gondolja jó dolog, ha viccelődéssel dobja fel az estémet.
- Te ezek a rómaiak is meg az angolszászok is milyen szép piros-fehér botokat készítettek, és mindegyiket szétdobálták valami gödör alján... érdekes.
Közben nézegetem a "mi" honlapunkat is van-e újdonság és a mögöttem ülő kibicnek megakad a szeme egy kiadványcímen "The Excavation of a late 19th Century Pit at the Magazine, Castle Street, Winchelsea, East Sussex".
- Ugye nem mondod komolyan, hogy kiástak egy gödröt és arról írtak egy cikket? Éééérted, ástak egy gödröt és mit találtak az alján? Egy gödröt...
Ehhez már nem volt hozzáfűznivalóm, inkább meglendítettem felé a vaskos Renfrew könyvet.
Legközelebb majd én is bosszantani fogom ha épp statisztikai elemzéseket futtat a gépen...
Egyetemi osztályzatok
Az itteni egyetemek többsége a beadott munkákra és írásbeli vizsgákra százalékos, az órai munkára többnyire osztályzatos értékelést ad.
Az osztályzatok a következők lehetnek:
"First-Class Honours" (First vagy 1st) (70% -tól)
"Upper Second-Class Honours" (2:1, 2.i) (60-70%)
"Lower Second-Class Honours" (2:2, 2.ii) (50-60%)
"Third-Class Honours" (Third vagy 3rd) (40-50%) illetve ezt hívják "Gentlemen's Degree"-nek is.
(Érdekességképpen elmondom, hogy sokak kedvence Hugh Laurie (a Fekete Vipera sorozat nagyszerű György hercegének megformálója és a most futó Dr. House sorozat főszereplője) is ezzel a diplomával büszkélkedhet, régészet és antropológia tantárgyakból.)
"Ordinary degree" (pass)- 40% alatt - megfelelt
Van természetesen bukás is, de arra nem találtam százalékos meghatározást.
A diploma végső minősítését a három év alatt kapott jegyek súlyozott átlaga határozza meg. Általában az egyetemek határozzák meg melyik tantárgyat milyen százalékban számítják bele a diploma jegyébe.
Ha például a férjem kurzusát vesszük - természettudományos diploma (BSc) három év - akkor az első év 0%, a második év 40% a harmadik év 60%-ban számít.
Harmadik harmadév
Ebben a harmadévben nincsenek óráim csak gyakorlaton leszek. Leadtam az esszét is, úgyhogy most pici lazulás van. :)
Végül ezt választottam:
"4. Hasonlíts össze két különböző datálási eljárást, beszélj a nehézségekről, különbségekről, értékeld azokat. Használj az érvelésed alátaámasztására példákat!"
A sok érdekes és izgalmas kormeghatározási eljárás közül a szeriációt - ami a tipológián és közvetve Darwin evolóciós elméletén - és a termolumineszcenciát - ami a csapdázott elektronok elvén alapul - választottam, így azt is kicsit érzékeltethettem, mekkora utat tett meg a régésztársadalom a datálási eszközök fejlesztésében (is) az elmúlt évszázadban.
Mivel a tanárunk szerint mindenki a dendrokronológiát és a radiocarbonos kormeghatározást szokta bemutatni, ezért remélem az én dolgozatomat felüdülés lesz neki olvasni. :)
Kiválasztottam a második év tantárgyait is:
1. Ipari régészet - ezt már nagyon várom!
2. Régészeti ábrázolás.
Izgalmas - gyakorlattal teli nyár elé nézek (ásatási naplót kell leadnom majd) és remélem a következő tanévet is remélem ennyire fogom szeretni. :)
Második harmadév
Vége a második harmadévnek is, én meg tiszta kétségbeesésben vagyok, mert még mindig nem döntöttem el miből írom az esszémet az alábbiak közül:
1. Milyen előkészületek szükségesek a terepmunkához mielőtt megkezdjük az ásatást?
Tárgyi feltételek (szerszámok, konténerek), támogatók (hihihi), személyek (régészek, amatőr régészek)... szerintem ide még a hurcolható wc-t is bele kell majd írni. Kicsit nehéz anyag, Chris nagyon szigorú az esszék osztályozásánál, félek, hogyha valamit kihagyok az már elég súlyos pontveszteség, vannak szuper anyagok PPG16 meg a MAP2 (Management of Archaeological Projects) amiken szépen végig lehet menni, de nem vagyok ehhez elég bátor. :)
2. Mi mindent kell rögzíteni, lejegyezni egy ásatás során és milyen eljárásokkal?
Hát igen, ez elsőre könnyűnek tűnik, hiszen szépen mindent lejegyzünk ilyen-olyan űrlapokon (pl: finds record sheet, context sheet) de nem szabad kihagyni a rajzokat és a fotókat sem, a napi field-notebook bejegyzésekről nem is beszélve...
3. Egyetértesz-e azzal, hogy ma Nagy-Britanniában fontosabb lenne a lelőhelyeket inkább megóvni, nem háborítani az építkezések által, mint feltárni őket. Fejtsd ki!
Nehéz elméleti téma, ez biztosan nem lesz benne azok között amikről írni szeretnék.
4. Hasonlíts össze két különböző datálási eljárást, beszélj a nehézségekről, különbségekről, értékeld azokat. Használj az érvelésed alátaámasztására példákat!
Hát ez az egyik kedvencem, hiszen összehasonlíthatok bármit bármivel, dendrokronológiát meg radiokarbonos kormeghatározást. A példákkal már kicsit gondban vagyok, de olvasni kell, olvasni, biztosan találok valami gyöngyszemet. :)
5. Mik azok a sajátságos problémák amik felmerülhetnek a nagyszabású feltárások publikálásánál? Hogyan lehet a legjobban megoldani ezeket?
Sajnos ezzel foglalkoztunk a legkevesebbet, a legutolsó óra anyagaként szinte csak végigrohantunk rajta, pedig nagyon érdekelne.
6. Mit jelent a stratigráfia? Hogyan alkalmazzák az ásatáson és a régészeti terep értelmezésében?
Haha :) egyik kedvencem: a rétegrajz a Harris Matrix. A Sírásókon is volt róla remek cikk (köszönet Karikásostornak), de majdnem minden csoporttársam ezt írja, Chris meg kérte, hogy változatosan válassszuk a témákat ha lehet, mert nem jó ugyanabban a témában húsz dolgozatot javítani. :) Kösz...
7. Hogyan változott a tereprégészet pénzbeli támogatása az elmúlt 30 évben? Milyen mértékben befolyásolták ezek a változások a Brit Régészet szervezeti hátterét.
Gazdaság, pénzügyek... báááá... na ez tuti nem az én világom :)
8. Fejtsd ki a kísérleti régészet fontosságát, használj példákat mondanivalód alátámasztására!
Bár egész napos képzést kaptunk kísérleti régészetből és nagyon érdekes is volt, de azt hiszem nem tudnék erről írni.
Ma egész nap ezen fogom törni a fejem melyik legyen a kedvenc, 2000 szó ábrákkal, angolul, szabályos formátumban, de legalább most elhatároztam, hogy nem egy éjszaka alatt fogom összecsapni mint az előzőt. :S
A kurzus bezárása
Eddig is elmaradásban voltam újabb posztok publikálásával, de most mégannyira sincs időm írni - sőt, lehet, hogy a blogot is le kell zárnom egy időre ugyanis az egyetemünk a kurzus bezárásán gondolkodik.
Sajnos a régészek nem hajtanak elég pénzt a Vice Cancellor malmára, hiszen az Archaeology and Landscape szakot már bezárták és most mi jövünk... még nem tudjuk befejezhetjük-e - még egy év van belőle hátra. Még nem tudjuk, hogy mi lesz a megszerzett kreditjeinkkel, szóval itt ülünk a nagy bizonytalanságban egy héttel a term vége előtt...
A helyi régészek, régésztársaságok is nagyban tiltakoznak ez ellen, hiszen többnyire innen kerültek ki eddig is a régió professzionális régészei, amatőr hobbirégészei. A szak és az általuk szervezett gyakorlati terepmunkák nagy segítségére voltak a diákoknak és helyi szakembereknek egyaránt.
Kicsit összetörve ugyan, de a csoport keményen dolgozik a beadandókon és várjuk az újabb híreket...
Tovább ront a hangulatunkon az, hogy a kirakott régészek helyébe "business studies" szakot terveznek csinálni gazdag ázsiai és afrikai diákoknak, tehát puszta pénzhajhászás az egész nincs mögötte semmi reális indok...
"Experimental archaeology dayschool"
Tegnap kísérleti régészet gyakorlaton vettünk részt. Agyagedényt égettünk nyílt tűzön és tanulmányoztuk a feltárások alapján rekonstruált épületeket.
Igyekszem elkészülni a részletes beszámolóval - meg a többi beígért anyaggal - de addig is képriporttal szórakoztatom a kedves olvasókat. :)
1. Az előkészített agyagedények. Mindegyik különböző százalékban tartalmazott törmeléket, ennek a nap végén volt jelentősége mikor az kiégetéssel elkészültünk.
2. Előkészületek. Már egy ideje ég a tűz.
3. Ian (Dunford) szakszerűen építgeti a máglyát. Az égetésre ítélt cserepek meg sorbaálltak...
4. A tűzrakás hőmérsékletét két helyen mérjük - alul és felül. Ott a védőszemüveg is a biztonság kedvéért, a cserepek nemcsak durranhatnak hanem szét is repülhetnek égetés közben.
5. Ez a kép kevésbé informatív, de köveket "sütünk" ott a fahasábok alatt - egy másik tűzrakásnál természetesen. Megtanuljuk hogyan lehet "fire cracked flint"-ből kőzuzalékot készíteni.
6. A tűzbőlkivétel és hidegvízbehajigálás után jön a kővel szétverés.
7. Az edények lassan elkészülnek.
8. Szász épület - földbe süllyesztett , fa zsindellyel
9. Szintén szász épület.
10. Bronzkori épület - bőrborítással
11. a fazsindelyes szász épületnél, az olyan apró részleteket is precízen kidolgozták, mint a szemöldökfa díszítése. Kár, hogy egyes régésztanoncok nagyon komolytalanok és belekukucskálnak mások képeibe. :)))
12. Egy félig kész kőkori épület.
13. Egy vaskori lakóház a belsejében pedig
14. ...kikészített állatbőr és falfestmények.
Innentől már kevésbé informatív képek következnek. :)
15 . Őslakos szászok, én meg a barbár keleti nő . :)
16. Feszült figyelem...
17. A harmadik tüzet pedig - teakészítésre használtuk :)
Hasznos linkek:
East Sussex Archaeology and Museums Partnerships
http://www.esamp.com/index.htm
És ahol az épületek megtalálhatóak:
Bentley Wildfowl and Motor Museum
http://www.bentley.org.uk/
Terepnapló - Field notebook
Ma éppen a terepnaplóm gatyábarázásán dolgoztam (végre elaludtak a gyerekek csend van és nyugalom) mikor eszembejutott, hogy erről már rég szerettem volna posztolni egyet.
Minden diáknak kötelező a gyakorlati napokon vezetni egy terepnaplót amit időnként bemutat a tanárnak (tutornak). Ez egy un. laboratóriumi füzet, egyik oldala zöld milliméterpapír a másik pedig sima csíkos.
A négyzetrácsos részre többnyire a fényképek, tervrajzok egyéb rajzok kerülnek, míg a másik oldalon a feljegyzések, magyarázatok kapnak helyet.
Én ezt a Chartwell-t szeretem, főleg a keményborítású kényelmes, mert úgyis az ölében ír az ember (a sárban dagonyázva). A régi puhafedeles elég rendesen meggyötrődött ahogy ez a képen is látható.
Íme a belső oldal, ide kell feljegyezgetni sorban, hol, mikor és milyen jellegű munkát rögzítettünk benne (terepbejárás, vagy ásatás stb...) ez amolyan tartalomjegyzék is egyben, ugyanis az oldalakat be kell sorszámozni és azt is oda kell írni a munkák dátumai mellé.
Mindig ceruzával írunk bele, jópár grafit plusz egy piros színes kell, hogy legyen a termosz mellett a táskában.
Lefotóztam pár oldalt a tavalyi füzetemből ízelítőnek. Ha eljutok a könyvtárba megpróbálom beszkennelni úgy majd jobban látszik.
Ez egy temetőfelmérés-feladat volt. Négy kijelölt sírkő helyzetét kellett meghatározni bázisvonal segítségével, majd a pontos mérések után tervrajzon ábrázolni. Áldja az ég azokat akik az itteni régészeknek is a metrikus rendszert tették kötelezővé. :)
Gondolom nem látszik valami jól, de valamennyire kivehető a bázisvonal (és a pót-bázisvonal) a számozás. Mivel csak gyakorlat volt, a bázisvonalakat nem viszonyítottuk semmi térképen jelölt objektumhoz, ezek azért nem találhatóak meg a tervrajzon.
Ez a fenti kép, egy olyan feladat végeredménye, mikor a templomfalba beépített sírkövet és környezetét kellett pontosan megörökítenünk (függőleges tervrajz), itt pedig alatta egy árok felülnézeti rajza amit méterszer méteres keretek segítségével rajzoltam meg (vízszintes tervrajz). Mindkét feladatnál természetesen milliméterpapírra fekettük az átlátszó papírokat.
A fenti tervrajzoknál fontos, hogy jól alkalmazzuk a színkódokat erre nagyon érzékenyek a tanárok. Mutattak már olyan rajzot amin számokat használt színkód helyett a gyakornok és egy másik régésznek újra kellett színeznie/kódolnia az egészet, hát pepecselhetett vele egy darabig.
Szóval ebbe a füzetbe minden megy bele amit nem a tanteremben jegyzetelünk, minden amivel a szabad ég alatt dolgozunk. Gyakorlati időszak alatt is vezetni kell, mert ezzel és egy - az ásatásvezető vagy felettesem által - aláírt ívvel tudom igazolni a munkavégzést. Nekünk ebben az évben 15 nap kötelező terepgyakorlat van előírva de persze túl lehet teljesíteni (erre hajtok én is).
Régészet és vallás
Nem bírom kihagyni, hogy ne tegyem be ide az egyik kedvenc régészes képemet. :)
Druida és régész csap össze a Seahenge-nél. Vajon ki kicsoda? :)
Az eset lényege, hogy a régészek megpróbálták menteni a menthetőt - Seahenge-t - mielőtt a tenger teljesen tönkre nem teszi, ezt próbálták megakadályozni a helyi druidák - hiszen számukra ilyen műemlékeknél a helyszín is fontos.
Ez a kép - és történet - úgy merült fel, hogy az elmúlt órákon olyan különböző helyzetekről tanultunk, mikor a régészeknek ilyen vagy olyan okokból alkalmazkodni kell bizonyos népcsoportokhoz, vallásokhoz. Nem elég a PPG16-t betanulni. :)
A legkézenfekvőbb az ezek közül, hogy ugye arab országban a lányok nem mennek ki úgy ásatásra ahogy mondjuk Görögországban - kicsi topban és rövidgatyában - ezt persze minden leendő férfikolléga ellenezte :) de hamar megegyeztek, hogy muszlim országban nem fognak ásatni legfeljebb.
A bonyolultabb - kevésbé egyértelmű pedig a különböző szabályozások Anglia területén, pl. Anglikán egyház/temetőfelmérés.
Ezeket most csak a kép apropójából írtam le hevenyészve mert a héten sajna nemigen jut időm a jegyzetek rendezgetésére, meg az órák visszahallgatására (mindegyiket diktafonon rögzítem ugyanis) de amint készen leszek vele, kibővítem ezt és az előző bejegyzést is, ahogy ígértem.
Második harmadév II - Régészeti feltárás - biztonsági előkészületek
Az elmúlt pár órában a régészeti feltárások alapjait vettük, mivel, hogyan, milyen biztonsági előírások vannak, kik és hogyan dolgoznak együtt egy-egy ásatáson.
Chris a tanárunk továbbra is nagy kedvencem, óra elején megkérdezte:- Miért végzünk ásatást?
Mindenki törte a fejét, okosabbnál okosabb válaszok születtek úgymint: hogy a múltat megismerjük, örökségvédelem stb. Végül Chris azt mondta: - A legfontosabb kimaradt: szórakozásból, mert élvezzük!
Az első óra anyaga tantárgyi bevezető és a feltárási koncepciók voltak.
Végigvettük "Planning Policy Guidance 16: Archaeology and Planning" azaz a PPG16-ot, ami az itteni hivatalos szabályozás arra, hogy hogyan kell szabályosan megtervezni egy régészeti feltárást ebből szeretnék készíteni egy rövidebb összefoglalót, csak neki kell ülnöm lefordítani.
A következő nagyobb rész a második óra anyaga: "helszendszéfti" ami a biztonsági előírásokról szól. Aki dolgozott már Angliában az tisztában van vele, hogy itt mekkora figyelmet fordítanak a munkabiztonságra, nemcsak az épületekben mindenhol megtalálható vészkijáratokra, tűz- és füstriasztókra gondolok hanem a dolgozók személyes biztonságára is. Ez különösen érvényes azokra akik veszélyes terepen dolgoznak, nagy gépekkel és ebbe a kategóriába a régészek is beletartoznak.
Például a városi ásatásoknál - metróalagút, építkezés stb. -, a feltárás kezdeti szakaszában mikor nagy gépekkel húzzák le a felső földréteget, vagy mikor mély gödörben dolgoznak mindig kötelező a következő munkaruházat:
- munkavédelmi acélbetétes bakancs,
- láthatósági kabát,
- munkavédelmi sisak,
- kesztyű.
Hogyha valaki megfelelő munkavédelmi felszerelés nélkül dolgozik az ásatáson fel is mondhatnak neki.
(Gyorshír - nagyon jó munkavédelmi, acélbetétes bakancsokat lehet most kapni a Sportsworld-ben 20 font körüli összegért!)
Egy átlagos ásatáson a bakancs a legszükségesebb és természetesen kell tetanusz oltásról is igazolást hozni. Én a tavalyi nyári munka előtt kaptam egy injekciót nagyon vicces volt, mert külön tetanusz oltás nincs, csak ezt a diphtéria-pertussis-tetanus egyben amit a kicsik is kapnak. :)
Itt Angliában minden régésznek van biztosítása de ez arra érvényes míg a régész maximum 1,2 m mélyen dolgozik, ha annál mélyebben végzi a munkát arra külön biztosítást kell kötni.
Folytatás következik...
A doveri bronzkori hajó
A tegnapi nap legérdekesebb része számomra a 3500 éves doveri bronzkori hajó megtalálásának körülményei és kiemelésének, konzerválásának története volt.
Mivel Adrian is résztvett a munkálatokban, nagyon sok elsőkézből származó információval gazdagodott az amúgyis elképesztő történet.
1992-ben Dover belterületén nagyszabású építkezés folyt ahol két régész is dolgozott - az itteni szabályozás szerint ilyen mértékű építkezéseknél megfigyelőként jelen kell lennie régészeknek, főleg ha dokumentált lelőhelyen vagy ezekben gazdag területen történik a munka. Hogy a nevüket is megemlítsem Keith Parfitt, a Canterbury Archaeological Trust projectigazgatója és Dr. Martin Bates, a Geoarchaeological Service Facility (G.S.F.)-től.
A munkaterület (forrás: http://www.archaeology.co.uk/)
1992 szeptember 28-án egy szokatlanul mély munkagödörben (6m) dolgoztak, Dover középkori városfala és egy Római kori kikötőfal közelében. Éppen ebédidő volt, a munkagépek leálltak, mikor Keith Partfitt észrevett egy kiálló fadarabot. Azonnal leállították a munkálatokat, és megtervezték a terület feltárását.
A hajótest megtisztítása (forrás: http://www.archaeology.co.uk/)
Több dolog miatt is gyorsan kellett elvégezni a tervezett munkálatokat, a feltárt hajótestet minél előbb ki kell emelni és konzerválni mielőtt jelentős állagromlás történne a másik pedig az építkezés folytatása (igen kérem itt is hajtja a tatár a szakembereket ilyen esetekben :)) .
A régészek segítségére voltak a helyi amatőr régészeti társaságok önkéntesei, a P&O Ferries munkatársai és a kikötői dolgozók. Ez utóbbi csapat nagyméretű víztartályt épített amibe elhelyezhették ideiglenesen a kiemelt hajótestet. Itt ismét egy kritikus ponthoz érkeztek a szakemberek, hiszen nagy mélységből, 9,5 méternyi, 3500 éves fa hajótestet kellett volna sérülésmentesen kiemelni. Hogyan lehetséges ezt véghezvinni a lehető legkisebb kockázattal? A témában jártas régész azt javasolta, hogy vágják szét, mert csak úgy lehet biztonsággal kiemelni a szokatlan terepről (szánom-bánom de az ő nevét elfelejtettem feljegyezni, de majd utánanézek pontosan a hajóról megjelent cikkekben).
A város lakói közben a drótkerítésen túlról figyelték a történéseket, hogy minden mozzanatát nyomon követhessék ennek a rendkívüli ásatásnak, képernyőre vetítették a lent folyó munkálatokat amit videókamerával is rögzítettek.
Adrian elmondása szerint több okból is nehezített munka folyt odalent, a hat méter mély és kb. 5x5 méteres, nedves munkagödörben folyamatosan ment a szivattyú - ennek borzasztó erős hangja van - tevékenykedett lent a hajótesten legalább két ember, ott volt ezenkívül a fényképész/videós, és az aki rajzokat készített a pontos elhelyezkedésről, ráadásul mit fentebb említettem szorította az idő is őket.
A kiemelési fázisban, a szétdarabolt hajótest megfelelő darabját becsomagolták buborékfóliába, majd kívül-belül kifújták poliuretán habbal a forma megtartása végett. A felszínen végül a habot leválasztották, kicsomagolták majd az előkészített tartályba helyezték a darabokat.
A hajó konzerválási munkálataival 1998-ban végeztek, amikor kiállíthatták a Doveri Múzeumban ahol a mai napig látható.
Miért olyan nagy jelentőségű ez a lelet?
Közeli a hajótestről (forrás: http://www.archaeology.co.uk/)
(A képen látható csíkos rudacska, mérőléc arra hivatott, hogy jelezze mekkora a valódi mérete a fényképezett tárgynak, a műanyag lapocskán szereplő odagombostűzött számok, pedig a hajódarabokat jelzik ez nagyon fontos az utómunkálatokban mikor össze kell állítani a leletet.)
Elsősorban azért, mert ahogy a képen látszik fantasztikus épségben megmaradtak azok a részletek, amikből könnyen rekonstruálható milyen jellegű tengerjáró hajókat építettek Kr.e. 1500 körül Anglia déli részén. Másrészt pedig azért, mert ez a hajólelet új távlatokat nyitott meg a bronzkori famegmukálás és tengerjárás tökéletesebb megismerésében.
Egyéb érdekességek
A feltárt hajótest 9,5 méter hosszú, ez az eredeti törzsnek kb. a 2/3-ad része. Mint tegnap megtudtam a hajó többi részének feltárása, kiemelése akkori árak szerint 2 millió angol fontba került volna, méghozzá azért mert a további kutatáshoz egy ház alatt kellett volna megbontani a talajréteget, ami viszont regisztrált történelmi emlék azaz műemléképület VOLT mert pár évvel ezelőtt leégett. Egyes csoporttársaim egyből régész-összeesküvést kezdtek emlegetni. :)
Utólagos kibontásra már nem kerülhet sor, mert mint megtudtuk a tovább folyó építkezési munkálatok miatt a föld alatt maradt hajótest már korántsem lenne olyan jó állapotban mint a kiemelt és rekonstruált darab.
Érdekes momentum még, Adrian elbeszéléséből, hogy Keith Parfitt aki a hajó egy darabját meglátta és leállította a további munkálatokat, a doveri munkája megkezdése előtt olvasott pont egy könyvet a bronzkori hajóleletek feltárásáról és így alig mert hinni a szemének mikor hasonlót fedezett fel egy hat méter mély munkagödörben.
Nekem nagyon nagy élmény volt az eredeti videófelvételek - tényleg durva hangja van a szivattyúnak :) - és a képanyag megtekintése. Nagyon tetszett az a fantasztikus összefogás amivel a környéken élők, dolgozók, amatőr régészek segítették a kiemelési munkálatokat. Biztos vagyok benne, hogyha adódna ilyen lehetőség számomra én is kapnám a kis láthatósági mellényemet, munkavédelmi sisakomat és mennék le az aknába. :)
Második harmadév - I. - Konzerválás
Tegnap volt a második harmadév első egésznapos órája. Nagyon vártam már mert kíváncsi voltam miért válik el ennyire itt a konzerválás a restaurációtól.
/Van olyan része egyébként a régészetnek ami unalmas vagy nem érdekes? (na majd megtudom van még rá pár évem :)/
Mi is a konzerváció?
A leletek tanulmányozása és állagmegóvása, vizsgálatokon, kémiai elemzésen, kezeléseken keresztül szabályozott környezetbe helyezéssel (páratartalom, hőmérséklet) a lehető legkisebb beavatkozással.
A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a labor megkapja az érdekesnek mondható leletet - tegyük fel egy aranymedált. Különböző módszerekkel megtisztítja - általában nem használnak kémiai anyagokat ehhez, vegyelemzi, biztosítja a lelet számára az ideális tárolási körülményeket majd továbbjuttatja múzeumnak vagy specialistáknak.
Sokszor az ásatásokon az érdekesnek hitt leletet nem bontják ki, hanem megfelelő technikával kiemelik a tárgy körül lévő földdarabbal együtt - és a konzerválókra vár a feladat a laboratóriumban.
Miért van erre szükség?
Vannak például leletek - erre kitűnő példákat is láthattunk -, amelyek olyan mértékben korrodálódtak, hogy a kibontás után darabokra esnének szét, ezek azonban az eredeti helyükön - földtömbben ami a laborba eljut - jól vizsgálhatóak az átvilágítás/röntgen során (X-radiography).
De láttunk példát egy gyerekkoporsó kibontására is, ami az évszázadok folyamán megtelt földdel, így a tereprégészek egyben emelték ki és küldték el a laborba ahol a konzerválók rögzítették a koporsóban találtakat.
Képzés
Másoddiplomaként vagy diplomás továbbképzésen lehet konzervátori képesítést szerezni jelenleg az Egyesült Királyságban. Tehát egy BA (humán) vagy BSc (természettudományi) diploma mindenképpen szükséges hozzá.
Hivatalos szervezetük az ICON (Institute of Conservation) a honlapon lehet tájékozódni továbbképzés, álláslehetőségek témájában is.
Érdekességképpen megemlítem, hogy gyakran tartanak tanfolyamokat amatőr fémkeresőknek is, hogy a talált leletet hogyan tisztítsák, tárolják és hogyan ne. Spanyol csoporttársnőm nagyon csodálkozott az itteni legális fémkeresőzésen, mondta, hogy otthon azonnal megy a dutyiba a keresős nemhogy tanfolyamot tartanának nekik.
A leletek tárolása
A nyári gyakorlat alatt a terepen megtanultuk a kis leletek begyűjtésének módját. Átlátszó, jól zárható tasakba csomagoljuk, ellátjuk a megfelelő jelzőszámokkal, majd továbbadjuk lelettisztításra.
Most nagyon sok hasznos gyakorlati tudnivalót is begyűjtöttünk, pl. hogyan válasszuk ki a filctollat amivel rájegyezzük a tasakra a jelzőszámot. Muszáj leírnom, mert annyira tetszett a módszer.
A téli szezonban bevásárolunk pár "tartós" fekete filctollat - alkoholosaknak hívjuk otthon ezeket - két papírra húzunk vele csíkokat - a csíkok mellé feljegyezzük a filctoll nevét. Az egyik papírt kiragasztjuk az ablakba a másikat a szekrénybe.
Mire jön az ásatási szezon már láthatjuk is mikor a két papírt összehasonlítjuk, hogy melyik filctoll fakult meg a napfénytől, melyik vett fel zöldes árnyalatot és végül melyiket érdemes hosszútávon használni. Azért hozzáteszem ettől mi még messze vagyunk, hiszen az ásatásvezető keze alá dolgozunk és ő szerzi be az ilyen jellegű eszközöket, de pl. fémkeresősöknek nagyon hasznos tudnivaló. A csoportunkban is van egy angol nő aki gyerekkora óta fémkeresőzik.
Adrian mutatott pár elrettentő példát arra is, hogyan érkeztek a laborba leletek.
Volt esküvői sütisdoboz (ebbe csomagolják itt a lagzi végén a tortaszeletet a vendégeknek), wc papírral kitömve. A "kedvenceim" pedig a nagypapa szekrényéből előkerült bébiételes, gyógyszeres és ki tudja milyen üvegbe zárt vizes fémdarabkák voltak (1978-ból).
:/
Nagyon érdekes és izgalmas nap volt számomra, minden percét élveztem - még akkoris mikor az éhhalál küszöbén voltam de hát így jár az aki reggeli nélkül ül be órára. Nagyon várom már a legközelebbi British Museumos kirándulásunkat, ugyanis sok lelet az említettek közül ott látható.
Ami egy érdekes momentum, hogy minden egyes előadónk - így tegnap Adrian is - ecsetelte, hogy mennyire keveset lehet keresni ezzel a szakmával, hát nekem nem tűnik kevésnek ez a pénz de az összes angol csoporttársam úgy gondolja, hogy csak érdekességből szerzi meg a bizonytíványt.
Ez akkor derült ki mikor arra a kérdésre, hogy ki szeretne a jövőben régészként dolgozni, hárman tettük fel a kezünket: Immaculata a spanyol lány, Morgane a francia lány és én a magyar...
:)))
Az óra legérdekesebb részét egy külön posztra tartogatom.
Olvasmánylista
A blog külalakja lehet még változik párszor majd, ez a mezős-szántós változat kicsit jobban olvashatóbb - és nem mellesleg közelebb is áll a természetemhez.
:)
Szóval az előző összefoglalóból lemaradt a 2008/őszi harmadév olvasmánylistája:
Van pár alapkönyv amit végig használni fogunk (az új, tavaszi olvasmánylistában is benne vannak na meg külön ajánlották) és érdemes megvenni:
Field archaeology : an introduction / Peter L. Drewett
Archaeology : an introduction / Kevin Greene
The archaeology coursebook : an introduction to study skills, topics, and methods / Jim Grant, Sam Gorin and Neil Fleming
Az összes többi pedig itt található annak akit érdekel.
Archaeological survey
Az első harmadév tantárgya a régészeti felmérés volt. Mivel később indítottam a blogot, mint kezdődött a kurzus, ezért most pótolom a tananyag leírását.
Volt egy bevezetőóra amin sort kerített a tanárunk arra is, hogy megbeszéljük mi fenyegeti napjainkban az ismert és a potenciális lelőhelyeket.
- Kutatás - ez esetünkben a feltárást megelőző kutatást jelenti, dokumentumok, légifotók böngészgetése, elemzése.
- Légi fényképezés
- Geofizikai felmérés
- Terepbejárás, lelet felismerés (mit kapkodj fel és mit ne :))
- Felmérési technikák - őszintén szólva nekem ez volt az egyik legkedvesebb részem nyári terepgyakorlaton, bázisvonal, szintmérés - csupa csemege. Méricskélni, tervet rajzolgatni a kis terep-naplóba*,
- Épület és temető felmérés.
*Gyorsan el is mesélek egy kis történetet ezzel kapcsolatban.
Nyáron négyes csoportokban dolgoztunk a szintmérésen - meg kellett mérni az adott terület tengerszint feletti magasságát. A többiek kezelték a tripodot én meg a mérőléccel sétálgattam. Az első nehézség ott adódott, hogy a szintjel már eléggé lekopott a templom oldaláról ahol a szintezést el tudtuk kezdeni, így egy jó tíz perc volt mire megtaláltuk és feljegyezhettük az első adatot. Elvonultam a következő ellenőrzési pontra míg a többiek babráltak a kis szerkentyűnkkel - mint kiderült, annak az egyik lába a háromból nem túl stabil így a legváratlanabb helyzetekben egyszercsak megbicsaklott és újra állítgathatták be a vízszintet a szerkezeten. Mivel legalább ötször kellett mérést végezni eléggé a többiek mögött kullogtunk.
Állok a nagy pusztaság közepén, a teljesen kinyitott mérőléccel mikor hirtelen Chris a tutor elsuhan mellettem és mondja: - Elég veszélyes így állni a léccel, bármikor jöhet egy kóbor villám. Hmm. feltámadt a szél, lehet vihar lesz... - majd széles vigyorral továbbállt.
Egyébként tényleg feltámadt a szél és jól megsöndörgette a lécet. Azóta is azzal húzom Pault aki a mérős-tripodos csapatban volt, hogy szándékosan tettek ki ilyen veszélyeknek és tuti ő szórakozott a tripod lábával - hogy nehogy vízszintben legyen - és tudjanak végre mérni is.
A harmadév alatt két otthoni munkát kellett elvégeznünk, az egyik egy csoportos prezentációkészítés volt a másik pedig egy esszé.
Három gyakorlati nap volt, az első egy egésznapos terepmunka Bullock Down-nál, erről itt írtam részletesen, a második egy terepbejárás Southease-nél, a harmadik pedig egy un. "Documentation day" amikor egész nap térképeket, helységneveket és régi iratokat böngésztünk erről pedig itt írtam.
A prezentációnak egy már feltárt, ismert lelőhelyről kellett szólni, amit különböző dokumentumok - pl. leletjegyzék, térkép - alapján be kellett mutatni. Hárman dolgoztunk egy-egy csoportban és ki-ki vállalt egy témakört az alábbiak közül: történelmi háttér, elhelyezkedés, a terület részei.
Nagyon érdekes volt a közös munka.
Az 2000 szavas esszé már keményebb dió. Jómagam elsőként a megelőző kutatás témáját választottam, de azután a szünet utolsó két hetében megváltoztattam és végül a légifotózás témakörében ezt a kérdést dolgoztam ki:
"Discuss the importance of aerial photography for archaeological survey. Outline the types of evidence wich are recorded by such photographs."
Röviden: beszélj a légifotózásnak a régészetben betöltött szerepéről és annak fontosságáról. Mutasd be a különböző típusú bizonyítékokat (a különböző talajjeleket).
Nem tudom otthon mire kell figyelni egy szemináriumi dolgozat beadásánál, de itt vannak speciális követelmények amiket nagyon észben kell tartani.
Elsősorban megemlítem, hogy a dolgozaton nem szerepelhet a diák neve, csak és kizárólag az un. "candidate number"-t "diák-jelzőszám"nak hívom csak :))) kell feltüntetni rajta mindenhol. Így az aki a dolgozatokat javítja, értékeli nem vádolható meg semmiképpen részrehajlással.
Fontos a megfelelő irodalomjegyzék (a Harvard referencing guide alapján)- ez elsőre elég macerás, de ha megszokja az ember már szinte minden könyvet úgy nyit ki: írta, évszám, cím, városnév:kiadó és mindezt fel is firkantja egy papírra.
A tartalomban nem pontozzák ha valaki olyasmiről beszél ami nem szerepel a kérdésben.
Őszintén szólva nagyon nem vagyok megelégedve a munkával amit kiadtam a kezemből, remélem a következő jobban fog sikerülni...
Hát ezzel lezártam a harmadévet és nagyon kíváncsian várom a tutor személyes értékelését. :)

